Mit árul el a tulajdoni lap a tulajdonosról? - tulajdoni lap II.

A tulajdoni lap II. része tartalmazza a jogosultak (tulajdonosok) adatait az alábbi részletességgel

A tulajdoni lap II. része az ingatlan tulajdonosára, illetve a vagyonkezelői jog jogosultjára, továbbá az ingatlanra vonatkozó alábbi adatokat tartalmazza:

a) a bejegyzés sorszáma,

b) a tulajdonost megillető tulajdoni hányad,

c) a tulajdonszerzés jogcíme,

d) tulajdonosi jogállás,

e) a tulajdonos természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme, kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezés ténye; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),

f) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezése vagy személy neve,

g) a vagyonkezelő megnevezése, székhelye (telephelye), és a vagyonkezelői jogállás, a vagyonkezelő kezelésében lévő hányad vagy terület,

h) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

i) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

j) törölt bejegyzésre való utalás,

k) kiegészítő szöveges bejegyzés.

A tulajdoni lapon a tulajdonosok azonosításához szükséges természetes személyes adatok jelennek meg, így a név, születés éve, lakcím, anyja neve. A tulajdoni lapok eltérő részletességgel tartalmazzák ezeket az adatokat (van ahol az anyja neve nem szerepel, van ahol cím nincs vagy nem alkalmas postai levelezésre stb.) ennek oka, hogy a korábbi bejegyzések adatállománya hiányos lehetett vagy sérült, egyes adatok – így elsősorban a cím vagy a kiskorúságra, cselekvőképesség korlátozottságára vonatkozó vagy akár az állampolgárságra vonatkozó adatok pedig elavulhatnak, változhatnak. A szerződéskötéskor a feleknek az alábbi adataira van szükség:

• név

• születési név

• születési hely és idő

• anyja neve

• személyi szám! - személyi azonosító a jogszabályi elnevezése

• adószám – a vevőnél szükséges, az eladónál kívánatos

• lakcím – magyarországi lakcím hiányában, kézbesítési meghatalmazott meghatalmazása szükséges

• személyi igazolvány száma (ez lehet bármilyen más fényképes igazolvány, pl.: útlevél, jogosítvány is, lényeg, hogy a szerződéskötéskor érvényes legyen)


A tulajdonos neve, adatai mellett a rá vonatkozó bejegyzés tartalmazza a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érkezési időpontját – ennek kiemelt jelentősége van! Ez a szerzés időpontja, az az időpont, ami a jogszerzés szempontjából irányadó, nem az számít tehát, hogy mikor kötötte a szerződést az eladó vagy a vevő hanem az, hogy mikor nyújtották be ezt az okiratot a földhivatalhoz. Ez az időpont irányadó például az alábbi jogok/kötelezettségek megítélésénél:

• illeték/adó számítás

• távhő átírás – nem a birtokbaadástól számláz a távhő, ebben eltér a többi közműszolgáltatótól

• társasházi jogok keletkezése és megszűnése – ez is a tulajdonjog szerzéshez és nem a birtokbaadáshoz kapcsolódik, de a felek eltérő megállapodását a társasház (közös képviselő) elfogadhatja


Itt tartalmazza a tulajdoni lap a tulajdoni hányadot, ha ez 1/1, akkor egyetlen tulajdonos van: az egész lapon feltüntetett ingatlan a bejegyzett jogosult tulajdona. Ha eltérő arány van, akkor osztatlan közös tulajdonról beszélhetünk (lsd. Mit árul el a tulajdoni lap az ingatlanról? bejegyzést is). 

Ha osztatlan közös tulajdon vagy társasházi alapító okiratban előírt elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot kell közölni a jogosulttal, akkor az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett címre küldött ajánlott, tértivevényes postai küldeményt a földhivatal elfogadja.

Figyelem! A haszonélvezet, özvegyi jog teher az ingatlanon, a haszonélvező adatait a teherlap (III. rész) tartalmazza. Ennek ellenére kialakult gyakorlat, hogy a haszonélvező eladókkal/vevőkkel egy sorban jelenik meg az adásvételi szerződésben, mint haszonélvezeti eladó, haszonélvezeti vevő. 

Haszonélvezet/özvegyi jog – holtig tartó - értékének számítása:

forgalmi érték/(osztva)20˙˙(szorozva)4,6,8 vagy 10-zel a holtig tartó haszonélvezeti jog jogosultjának életkorához képest az alábbiak szerint: 

• 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
• 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
• 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
• 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese

Annak az ingatlanhányadnak a forgalmi értékét kell figyelembe venni, amelyet a haszonélvezeti/özvegyi jog terheli. Így ha pl.: az ingatlan felén van a haszonélvezet, akkor a számításnál a vételár felével kell kalkulálni. 

A tulajdonos a tulajdonjogát a tulajdoni lappal igazolja, tulajdoni lap hiányában nincs igazolva, hogy az övé az ingatlan. Ezért is különösen fontos, hogy minden ingatlanra vonatkozó ügylet előtt a tulajdoni lapot kérjük le és ellenőrizzük. Jó hír, hogy 2017. március 1. napjától magánszemélyeknek évente 2 alkalommal ingyenes az ügyfélkapun keresztül a - nem hiteles - tulajdoni lap lekérése - egyébként 1.000,- Ft/hrsz.